|
A buli Helyszín: Külkereskedelmi Főiskola, Budapest. Idő: ezerkilencszáznyolcvankevés, pontosan nem tudom, de még jó' benne a létező szocializmusban. A színpad a tornatanárnőtől könyörgéssel, csellel szerzett padokból épült. (- Dehogy adom! Megint csupa lábnyom lesz, mire visszahozzátok! - De tanárnő, nem fogunk rálépni! Ez csak egy vetélkedő lesz... teccik tudni, olyan "Fele sem igaz"-szerű...). A színpadon hangszerek, meg zenekari hangosításra teljesen alkalmatlan erősítő-félék. A Leslie Punk tagjairól visít az idegesség. Ha tudnák mi lesz a buli vége, talán tényleg visítanának. Egyedül Papp Leslie nem ideges: szent őrülettel a szemében sétál fel s alá. Időnként mond valamit, amiből csak annyi derül ki bizonyosan, hogy ő valahol máshol jár. Lassan összegyűlik a közönség. Nem lehet rájuk panasz, biztatják a csapatot, ahol érik. Szerénységem a keverőpultnál lenyomja a Rec meg a Play gombot (Uher 4400, az egyetlen rendes darab a rendszerben): ez a felvétel járt kazettáról kazettára, míg kikötött ezen az oldalon). Nehezen indul a zene, néhány hangszer hamis, pár mikrofon elromlik. A folyosó cseng, visszhangzik, senki nem hallja se magát, se a másikat. Aztán valahogy összerázódnak a dolgok, és fergeteges buli lesz belőle. A baj csak az, hogy másnap is folytatódik.
A másnap Előbb a pletykák jöttek. - Láttad, hogy a KISZ-titkár milyen vörös fejjel rohant ki? Aztán jöttek Leslie-ék, és mondták, hogy töröljem le az összes felvételt, mert ha egy példány is KISZ-kézre kerül, nekik annyi. Hangfelvétel hiányában viszont van esélyük némi kreatív magyarázkodásra. - Hogy az "Izrael" cionista dal? Dehogy! Békedal az! Nem rúgtak ki senkit. Az ügynek, az idegességen túl, egyetlen konkrét következménye lett: egy igazi, szocialista vezeklés-rituálé. Még egy koncertet adtak, ahol a kínosabb részeket kihagyták, a Berlin Wall-ban pedig tényleg na-naana szólt.
A dalok Van sok színész, még több ripacs... Leslie magánügyeivel indít: Ildikó iránti reménytelen szerelmét vallja meg. Akik nálam járatosabbak voltak Ildikó-ügyekben, mind azt mondták, hogy Leslie esetére a "reménytelen" szó nem más, mint indokolatlan optimizmus. Nem tudom, mi lett a történet folytatása, de utólag is sok szerencsét kívánok Leslinek. (ld. még Neil Armstrongnak állítólagos holdbéli szavait: "Good luck, Mr. Gorsky".)
DJ BA, your time is not up!
Ez utóbbin sok ezren hallgattuk DJ BA-t (Barry Alldis) annak idején, csak nem tudtuk hogy ő az. Az is beletelt egy időbe telt, amíg megtanultuk, mi az, hogy DJ, meg hogy two-ou-eight (egyik se volt benne a Báthy-Véges-ben). Leslie ezzel a számmal az 1982. november 22-én elhunyt Barry Alldis-re emlékezik.
Narancsfák hűvében békét keresek... Most, 2000 novemberében nem nagy öröm ezt a dalt hallgatni. Talán jobb, ha nem foglalkozunk a szöveg aktuális politikai vonatkozásaival, és csupán egy emléknek tekintjük a nyolcvanas évekből.
Mint ágyban a kisasszonyok, Bob Marley-be oltott Bereményi Géza (vagy fordítva). Aki ezt a szöveget Cseh Tamás melankolikus előadásában szereti (Műcsarnok: Filmdal), most erősítse meg a szívét!
12/8 -.-.-.-.˝ -.-.-.-.˝ -.-.-.-.˝ -.-.-.-.˝ sít. Szokásos blues, de a gitárszólóban van élet.
Gránát kaszál, agyvelő szitál... Keresetem könyvekben, a neten, hadtörténész levelezőlistákat bosszantottam fel (ide írtam, amit találtam), de nyomát sem leltem Csadó Géza ezredesnek. Leslie szerint ő volt a tordai seregtest parancsnoka, és élete árán néhány percre? hétre? megállította az egyesült szovjet-román hadsereget. Az is lehet, hogy Leslie mesét mondott nekünk. László (Leslie) király megment egy lányt (Ildikót?) a kunoktól a Tordai hasadéknál, majd néhány száz évvel később a mennyekből nézi, ahogy egy kési utóda - ugyancsak a hasadéknál - vereséget szenved. Imádom a sokrétegű dolgokat!
I'll do that my Commander Nagyon figyeljenek azok, akik még (már) nem hallottak igazi, csilingelős ébresztőórát (a.k.a. vekker)! Egy ilyen szólalt meg a színpadon. Az előadóművész a mutatók mozgatásával a megfelelő időben elindította a csengőt, a mikrofont a BigMac méretű (anakronizmus; anatopizmus?) vekker számlapjához nyomta, majd mielőtt Leslie énekelni kezdett, az óra tetején található Cancel gombbal megszüntette a csörgést. Ekkor megkezdődött a verseny az idővel: vajon fel tudja-e húzni a művész a vekkert, mielőtt Leslie végez a versszakkal?
Shame that is brought in the fall Ezzel volt később a legtöbb baj. Egyrészt azzal vádolták, hogy szocializmus-ellenes, másrészt azzal, hogy olyan, mint egy náci induló. Nem mindenki imádja a sokrétegű dolgokat.
Fáni A szüzességben, leányok, az a legszebb: Fiáker, részeg kocsis: békebeli mulatozás a Herkulesfürdői emlék dallamára. Ezt a felvételt sajnos nem találom. Talán megvan valamelyik szalagon. Majd megnézem, ha egyszer találok valakit, aki megjavítja az Uher 4400-ast.
Az emberek Az arcokra emlékszem, de az emlékeket sajnos nem tudom belinkelni (türelem, nemsokára soros port lesz rajtunk). A nevek közül csak azokat tudom ide írni, amelyek elhangzanak a felvételen: Papp Leslie, Szabó Fefe (szájhamonika), valamint Kornél, kongán.
Kérés Kérlek, hogy ha adatokkal, fényképekkel vagy bármivel hozzá tudsz járulni a Leslie Punk emlékbizottság munkájához, írjál! Ha kapcsolatban vagy valakivel, akit érdekelhet ez az oldal, légy szíves, hívd fel rá a figyelmét.
Megkérdeztem az Index 2. világháborúval foglalkozó fórumát, hogy Csadó Géza ezredes története mese, vagy igaz történet. Ezúton is köszönöm a segítségüket. tudorapo szerint sok ehhez hasonló eset van a háborúban, amit aztán a sajtó felfúj: "Egy 'erőszakos felderítést' folytató hadsereget könnyű kicsit megakasztani, mert megy elöl öt tank, két teherautó lövésszel. Eléjük áll egy század magyar, kilőnek két tankot, oroszok visszafordulnak, telefon 50 tankért és egy ezredért, erőszakos felderítés folytatódik." Hörbi szerint viszont a "magyarok valóban feltartóztatták az egyesült orosz-román erőket két héten keresztül az Aranyosgyéres-Torda vonalon."
Még nem adtam fel: ha megtudok valami újat, akkor ideírom. Néhány hivatkozás, amire keresgélés közben ráakadtam: http://mek.bibl.u-szeged.hu/porta/szint/tarsad/muzeum/acta96/html/cikkek/hu/ravasz.htm
|
A fiatalabbak
kedvéért írom ide, hogy az őskorban (hatvanas, hetvenes évek) a külföldi
rockzenének (akár a marxizmusnak), három fő forrása volt: