Kockázatok és alapvetés
Privát vulgárdualista vulgáresztétika
A műelemzés kockázatos: nem biztos, hogy a mű túléli
a boncolást. A tetem láttán a felhasználó émelygést, csömört,
unalmat érezhet ott, ahol az előbb még kellemességek tanyáztak
(I
ache in the places where I used to play).
Kevésbé súlyos esetben a mű túléli, de az elemzés
megviselheti az olvasót: mondjuk, mikor valaki nagy arccal magyarázza
a kézenfekvőt.
Van, hogy a műelemzés döglik bele. Persze, ilyenkor
nem kár érte. Tipikus példa, hogy a műelemző, mert önmaga művet
nem képes, nekimegy a műnek, az meg maga alá temeti. Gondolta
a fene.
Minket persze nem vigasztal a fába szorult féreg
vernyogása, már attól is felmegy a vérnyomásunk, hogy ez a szánalmas
akár csak egy percig a mű(vész) fölébe képzelte magát.
A megemlegetett mellékhatások dacára,
bizonyos konkrét esetekben mégis javallott az elemzések olvasása.
Ilyen esetek a következők:
- ha a műelemzés maga is egy műalkotás, együtt
él a művel, maga a mű is jobb lesz általa. Na, ilyeneket itt
ne keress, olvass inkább, mondjuk Szerb Antalt.
- ha nagyon feszít az "érteni szeretném"
okozta kínzó, gyomortáji üresség. Nem biztos, hogy választ kapsz
a kérdésedre, de amíg olvasol, legalább reménykedhetsz.
- ha függő vagy, hajt a még-még-még, és szinte mindegy
mi az, csak a tárgyól szóljon.
Ezután az alapvetés, hogy miért írok Cohenről, meg
hogy miért nem:
1. Nem azért írok Cohenről, mert értek hozzá, hanem
mert belebotlottam pár érdekességbe. A netet böngészve azt találtam,
hogy más még nem írt róluk, akkor majd én.
2. Nem dicsérem Cohent. Ah!.. meg óh! ...hagyjuk.
Ha meg tudnám mondani, miért jó, megmondanám. És enyém lenne a
világ legelső esztétikai Nobel-díja.
3. Nem szidom Cohent. Ezek beszámolók, zenehallgatás
közben szerzett élményekről. Megírom a kellemetlen élményt is,
de mitől lenne ez Cohen-szapulás?
4. Nem gondolom, hogy a művekből kirajzolódó Cohen-kép
automatikusan átvihető lenne a személyre. Az énekes-figurára,
akit a mikrofon előtt játszik, arra talán, néha igen.
5. Gondosan kerülöm a Cohen-szövegeknek azt a részét,
ami a zsidóság és az aktuálpolitika metszetébe tartozik.(Az "aktuál-"
itt a múlt század közepétől napjainkig értendő.) A zsidó vallás
és kultúra persze jöhet. Politikai kérdésekről azonban itt nem
szeretnék írni-olvasni.
|