Vissza

 

Azok kedvéért, akik nagyon sietnek, vagy csak egy receptért jöttek, íme...

Egy „igazi” gulyásrecept

Ez a gulyásrecept csupán attól „igazi”, hogy én annak tartom. Egyszerű, mégis nagyon ízletes. Olyan emberek készítik így az ételüket, akik nem érnek rá főzéssel pepecselni. A lényeg: mindent egyszerre beletenni az edénybe, a többi a tűz dolga.

Marhahúst (elsősorban lábszárat, vagy olyan húst, amiben inak vannak) kockákra vágsz, felvágod a hagymát. Teszel egy sor húst a fazék vagy bogrács aljára, rá egy sor hagymát, szórsz rá sót és pirospaprikát. Ezt folytatod, amíg tart a hozzávalókból. Lassú tűzön fedő alatt melengeted. Keverni alig kell, hús levet ereszt, és abban párolódik. Mikor a hús megfőtt, beleteszed a kockára vágott krumplit, és kb. 15 percet főzöd. Vizet csak akkor kell beletenni, ha valamiért elfövi a sajátját, illetve mikor a krumplit beleteszed: annyit, hogy ellepje. Szebb lesz a színe, ha a paprika felét csak az utolsó tíz percben teszed bele.

 

* Csinálják úgy is, hogy a sót és a paprikát olvasztott, de nem forró sertészsírban feloldják, és ezzel öntözik a húst meg a hagymát. Ilyesmit persze a legnagyobb koleszterinfrász közepette nem lehet javasolni, olajjal viszont nem az igazi.

 

A mennyiségekről

A képen látható nyersanyagokból (+1 kg krumpli, meg némi kenyér) hat ember ette magát degeszre. Arról azonban, hogy a képen látható só hány deka, fogalmam sincs. A hús kicsit kevesebb, mint egy kiló, a hagyma négy nagy fej, a paprika részben édes (a vörösebb), részben csípős (a téglapor-színű).

Sóból előbb kevesebbet tegyél, a végén viszont általában meg kell sózni, mert a krumpli jó sokat felvesz belőle.

A két pohárban azt a bizonyos olvasztott sertészsírt láthatod. Ha nem használsz zsiradékot hozzá, akkor jobban kell figyelni, hogy le ne égjen. A végeredmény alább megtekinthető. Jól látható, hogy ez a zsíros változat.

 

Vissza